TOMi BLoG

Káosz és zűrzavar. Az életről, zenéről és művészetről valamint egyebekről kialakult ingerek szöveg formában való megjelenése. Kommentelj nyugodtan, érdekelne egy külső szemlélő véleménye erről a kaotikusságról.

Jogos

Ha tetszik a blog, jogod van örülni neki, de ha nem tetszik, akkor jogod van arra is, hogy ne olvasd. Remélem azért ha olvasod, akkor találsz benne érdekeset is :)



online

stop the light

2009.01.13. 21:54 | ftomi89 | Szólj hozzá!

Ma egy egészen érdekes napom volt. Reggel egy kicsit később ébredtem, mint akartam, de még időben voltam. Gyorsan ettem, ittam aztán indultam is a suliba. Felszálltam a villamosra kicsit nyúzottan, de hát az már megszokott így korán reggel. Aztán leszálltam és mentem át a buszhoz. A megállóban arra gondoltam milyen kedvetlen vagyok és semmi kedvem ma bemenni, de hát modnom magamban "ugyan, bemegyek, aztán szépen eltelik ez a nap is, majd meg jön a kedvem". Oké, zene most kellemes hangerővel szólt a fülemben, nem tudtam üvöltetni álmosan. Elértünk a suli előtti utolsó megállóhoz erre begörcsölt picit a hasam. Gondoltam az a reggeli ital talán nem esett jól mégsem így a rohanásban. Aztán csak nem akart elmúlni a kis görcs és egyszer csak elkezdtem istentelenül izzadni, már melegem lett, pedig előtte még kicsit fáztam is! Na, mondom, nehogy valami bajom legyen, arra gondoltam, hogy valami olyat ehettem talán, ami nem tetszik a gyomromnak, de majd a suliban a wc-n tudok ezen segíteni... Hát sajnos odáig nem jutottam el. Hirtelen sötétebb lett kinn...aztán a buszon is homályos lett minden és végül már csak a virító narancssárga oszlopkat láttam a buszon, azt is épphogy. Szinte nem is láttam. Kicsit pánikba estem. Tudtam, hogy valószínűleg leesett a cukrom és azért lehet. Koncentráltam, hátha elmúlik - gondoltam majd leülök a megállóban, amikor leszállok a buszról. A látásom továbbra is katasztrófa volt, nem láttam hol vagyok, képtelen voltam leszállni, inkább továbbmentem. Ekkor még mindig álltam a buszon és kívülről talán nem is látszott rajtam, hogy bármi bajom van - esetleg sápadt lehettem kicsit, de hát ki figyel fel manapság arra, ha utastársa kicsit sápadt, végülis hideg van... Na elérkeztünk az utolsó megálló közelébe, éreztem, hogy, ha most nem kérek valakitől segítséget, akkor vakon kell lebicegnem a buszról és ott meg nem is látom hol vagyok, (mihez kezdenék úgy?) hát odaszóltam a mellettem álló sötét folthoz, hogy "elnézést, tudna segíteni? rosszul érzem magam, alig látok" - hát el tudom képzelni ez hogyan hathatott, úgyhogy hozzátettem - "lehet, hogy nem ettem rendesen és attól" A hölgy (amint az a hangjából kiderült) lesegített a buszról és azt mondta igazából ő most nem nagyon tudja mit kéne tenni, kérdezte, hogy nem ülök-e le (én barom! eszemb se jutott, pedig kézenfekvő lett volna leülni) oké, leültem ott a megállóban, ő állt velem és megkérdezte, hozzon-e valamit. Akkor mondtam neki, hogy azt hiszem leesett a cukrom, szóval valami cukrosat esetleg. És max 2 percen belül ottérkezett kezében egy fél literes ásványvízzel és egy szelet csokival. Nagyon szépen megköszöntem, szinte azt éreztem életet mentett, mert most ez tényleg nagyon kellett. Aztán elkezdtem megint jól látni, az ülés segített. És láttam, hogy eyg fiatal lány segített. Nagyon kedves volt tőle, hogy nem nézett hülyének és adott egy kis bizalmat nem beszélve arról, hogy önzetlenül segített, hozott vizet, csokit. Utána mondta, hogy ha nem baj akkor ő menne, mert siet és jobbulást kívánt nekem, én még egyszer megköszöntem, bár kicsit kómás lehettem.

Nem valószínű, hogy pont idetéved a blogomra, de ha mégis, akkor ezúton köszönöm az ismeretlen lánynak a segítséget, nagyon rendes volt tőle :)

Na de hogy a történetet befejezzem, ezek után még ott ültem kicsit a megállóban aztán úgy döntöttem felszállok a buszra és hazajövök, mert fájt a fejem, nem akartam, hogy a suliban esetleg megint gond legyen, inkább itthon ettem és lefeküdtem pihenni. Majdnem délben ébredtem, úgyhogy azt hiszem szükség volt erre az alvásra.

Nos, ennyi :) Nem mondhatni, hogy unalmasak a napjaim.

Egyéb: mostanában azért nem írtam a blogomra, mert készülgetek a képesítőre, szóval oda kell tennem magama suliban. Májusban lesz a vizsga,a ddig pedig több "próba" is lesz, szóval tanulás, tanulás, tanulás :) Amint lesz időm, írok még. Remélem van még rá igény :)

Címkék: beteg busz suli lány kedves

A bejegyzés trackback címe:

https://ftomi89.blog.hu/api/trackback/id/tr841290068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.