TOMi BLoG

Káosz és zűrzavar. Az életről, zenéről és művészetről valamint egyebekről kialakult ingerek szöveg formában való megjelenése. Kommentelj nyugodtan, érdekelne egy külső szemlélő véleménye erről a kaotikusságról.

Jogos

Ha tetszik a blog, jogod van örülni neki, de ha nem tetszik, akkor jogod van arra is, hogy ne olvasd. Remélem azért ha olvasod, akkor találsz benne érdekeset is :)



online

hajnal

2009.04.10. 01:24 | ftomi89 | Szólj hozzá!

Úgy veszem észre szeretem ezt a hajnali időszakot. Ilyenkor minden kicsit más. Az emberek ha bulizni mennek, szintén ugye éjszaka, hajnalban mennek. Ilyenkor a sötét, a környezet nyugalma, az utcai lámpák nyújtotta menedék és a csillagok az égen mind hozzájárulnak ahhoz az atmoszférához, ami miatt egész más világ alakul ki ekkor. Megadja az alaphangulatot most az íráshoz, hogy nem zavar senki, és tudatában vagyok annak, hogy a családom épp alszik, biztonságban van, és én nyugodtan foglalkozhatok bármivel a csend nyugalmas birodalmában.

Haladunk egy úton a sötétben. Csak egy fénysugár indul felőlünk az útra, és haloványan sejtetni engedni felületét. Látjuk az elsuhanó út göröngyös kis darabkáit, de igazán nem figyelünk fel rájuk, csak középen a csíkra ügyelünk, mert az egy biztos "pont". Így haladva persze csík, és egyébként is, de azt követve biztosak lehetünk benne, hogy az vezet valahová. A fény épp csak gyengéden visszahajlik róla, és már nem is halljuk hogy motor hajtotta járművel utazunk. Most csak suhanunk bele a tájba, ott a távolban valami lila lángcsóva ködszoknyája emelkedik és szélesedik. A nap első sugarai megjelenni készülnek. De még nem látjuk azokat sem, csak előhírnökeit amelyek egyre fokozzák a táj látványát, egyre több részlet fedi fel magát a homályból, és végül a fák ágain keresztül átszűrődő narancsos sárgás fény a szemünkbe érkezik és boldogsággal tölt meg szívünket. Utazunk valahova, ahová csak a csík vezet, számunkra ez csak egy céltalan út, de biztosan odaérünk egyszer, és ez biztonságérzetet ad. A nap koronáját is megpillantjuk, ahogyan a vörös ég és a felhők találkozásánál megmutatja magát. Valahol a bolygó másik oldalán most ugyanebben az élményben részesülhetnek mások, de mindent visszafelé élnek meg. Mintha a mi jelenünket látnák egyszerűen visszatekerve, De mi ekkor az ő jelenüket láthatjuk visszatekerve. Egymás környezetének hangulatát figyeljük két irányból, és egy ponton ugyanazt az érzést érezzük visszafelé. Itt megnyugvással vesszük észre hogy indul a nap és nyüzsög a világ,amott megnyugvással veszik észre, hogy a nap véget ért, a nyüzsgés most elhalkul és a nap fényét máshol áztatja a felhők és a fák lombjaiba. Máshol kezdi el az emberek napját, indítja be az életüket, ébreszti őket a dolgukra. A Nap,amely körbejár és godoskodik rólunk mindig. Örökkévalóság az emberi élethez képest, de csak egy pillanat az univerzum végtelen egében. De az micsoda pillanat számunkra!

Címkék: blog én címke hajnal újra elmélkedek virrasztok

A bejegyzés trackback címe:

https://ftomi89.blog.hu/api/trackback/id/tr891290085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.