TOMi BLoG

Káosz és zűrzavar. Az életről, zenéről és művészetről valamint egyebekről kialakult ingerek szöveg formában való megjelenése. Kommentelj nyugodtan, érdekelne egy külső szemlélő véleménye erről a kaotikusságról.

Jogos

Ha tetszik a blog, jogod van örülni neki, de ha nem tetszik, akkor jogod van arra is, hogy ne olvasd. Remélem azért ha olvasod, akkor találsz benne érdekeset is :)



online

Maya világvége - érzelmek tengere - metál

2012.12.27. 03:36 | ftomi89 | 2 komment

Üdvözlettel és szeretettel ismét mindenkit!

Igen, ez volt a köszönés 2 év hallgatás után, a maga nyelvtani hiányosságával együtt. Szép nem?

Nos visszatértem a blogoláshoz. Ennyi idő után kicsit fura visszazökkenni ebbe, meg más lett a szerkesztési felület is - nem mintha ez az én zseniálisan bonyolult agymozgásomat kilendítené a helyéről - de azért igyekszem.

Túléltük a világvégét, - újfent - ezért aztán megy minden tovább, ahogy eddig volt.

Nagy változások közepén csücsülök most egyébként, folyamatosan kapok az arcomba valami frissítőt, nem semmi. Az első és legfontosabb változás a zűrzavaros szerelmi életemben következett be. Végleg szakítottam Renivel 5 és fél év után. Brutális leírni ezt az időtartamot, időbe telik még feldolgozni annak ellenére, hogy a döntésem helyességében ezúttal teljesen biztos vagyok. Az 5 és fél év utolsó fél évét egyébként összeköltözéssel kezdtük, ez azt hiszem elég sok dolgot felnagyított és kiemelt, jó és rossz oldalt egyaránt. Kellett.

Lássuk, mi minden történt még azóta.

Suli. Még csinálom a hangtechnikusit, épp ismétlem a második évet, szóval a kettőből én most a harmadik évet járom, bizony. Mert megtehetem. Reméljük ezúttal sikerülni fog. Van még közel fél év és kiderül.

Zene. Nagyon sok dolog történt azóta. Utoljára talán arról írtam itt a blogon, hogy felvettem egy félkész demót és próbáltunk is. Nos azóta abból a formációból nem lett semmi, helyette idén év eleje felé beszálltam egy folk-metál zenekarba, fél évig csináltuk, jó volt, de nem nekem való sajnos. Időközben ismertem meg egy basszusgitáros srácot, Marcit, akit azóta barátomnak mondhatok, őt vittem magammal a folk-metál bandába és végül egyszerre döntöttük el, hogy elég is volt. Van egyébként három felvételünk, három feldolgozást feljátszottunk egész jól, majd közzéteszem, ha megkapom a sávokat a dobosunktól és megkevertem. A folk csapat felbomlása után Marcival és Marcival (így van, két Marci, utóbbi az énekesünk volt) alapítottunk új bandát, egyelőre a felettébb előkelő hangzású és sokat mondó Humans With Instruments kódnéven próbálunk, már egész jól össze szoktunk, épp az elmúlt hetekben találtunk egy énekest, aki úgy tűnik beválhat, reméljük így lesz. Itt végre teljesen saját számok gyártását tűztük ki célunknak, úgyhogy elindult a nagy mókázás.

Ja igen, időközben levágattam a kb. 50 centis hajamat. Itt volt az ideje. Minden önteltségtől mentesen mondhatom, hogy jobban nézek ki még szerintem is. De sok ellenkező nemű társam is elismerését fejezte ki, úgyhogy ez mindenképpen örömmel tölt el.

És akkor most meglebbentem a nagy változások szelét felétek. Hivatalos voltam Marci szalagavatójára, egész jó mókának tűnt, örömmel mentem. Nos itt kezdődött a kavalkád, a hepaj, a tombolás, a felfordulás, a fekete leves és a majom a vízben. A szalagavató során összefutottam egy volt osztálytársammal, aki befejezte a hangtechnikusi szakot időben. Jó volt vele beszélgetni egyet. Mint kiderült ő volt az egyik ottani osztály tánctanára, merthogy ő azt is csinálja. Jó neki, érdekes lehet. További érdekessége volt az estének, hogy kiderült, hogy az osztályba, aminek ő a tánctanára volt egy általános iskolai osztálytársam húga jár. Nem is akárki húga, a nagy általános iskolai szerelmemé. Csodálatos véletlen. Láttam Őt is egyébként, de azért nem mentem oda, láttam, hogy ez neki meghatóbb pillanat, mint nekem, én csak haverokkal mentem, neki ez családi dolog volt.

Az este folyamán később elmentünk kocsmázni, hogy leigyuk az izgalmakat, sikerült is. Erről talán később még mesélek, most haladjunk tovább.

Metál. karácsonyi ajándék formájában megérkezett hozzám végre itthoni zenélésem fő hiányzó eleme, egy külső hangkártya. :) Végre tudok felvenni rendesen gitárt/mikrofont. Neki is láttam nyúzni a kártyát, hamarosan közzéteszem az eredményt, nekem nagyon bejön.

Hát egyelőre ennyit. Azt hiszem megint belefogok a blogolásba, még nem tudom milyen rendszerességgel, de most pl ezt jól esett megírni és még egy-két bejegyzés biztosan lesz az elkövetkezendő időkben. Hajrá.

Címkék: zene sors fura

A bejegyzés trackback címe:

https://ftomi89.blog.hu/api/trackback/id/tr644982910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

becsuletman 2012.12.27. 23:35:20

Örömmel hallok újfent felőled te kutya.
Sajnálattal hallom hogy Renivel szétmentetek, de hát van ez így. De legalább nem hagytad magad.
A hajadról annyi hogy megdöbbentőbb lehet mint mikor szakáll nélkül jöttél be puskásba és patrik nem tudta ezt feldolgozni 2 napon keresztül.
Örülök hogy van külső hangkártyád és tudsz vele felvenni rendesen.

Remélem írsz majd még, örömmel hallottam felőled. Am msn címemen fenn vagyok skypon szal végy fel ha akarsz.

Üdvölet pajtosok

ui: te még gondolsz pázmány itkra? én igen, de enyhe nosztalgiával. Am hahiszed ha nem énis 2. évnél tartok egyetemen, igaz bukta nélkül. Ilyen a kalandozók élete.

ftomi89 2012.12.28. 07:19:32

@becsuletman: Nagyon szívesen skype-olnék, használom is eleget, de mivel letöröltem már rég az msn-t, nem emlékszem, mi volt ott a címed. Ha esetleg van rá affinitásod, vegyél fel, basstomi néven futtatom magam, mint egy labancot.