Szombaton 17.00-kor feltettem magam a Recskig vágtázó buszra, ami 10 perc múlva már meg is indult. Zene fülbe aztán hagy szóljon. Jó kis útnak néztem elébe egy laza 2,5 órás buszozás keretein belül :D. De megérte ám. Már útközben is jó volt látni a tájat, pláne, mikor a Mátra hosszú fáin keresztül nézhettem a naplementét. Csodás :)
Kissé kimerültem érkeztem meg Recskre, ahol már kellemesen hűvös volt és Reni várt rám a megállóban. Akkor megnyugodtam, hogy sikerült minden, jó helyen szálltam le, elindultunk.
Kis séta, házba be, Reni anyja üdv, bakancs le, Reni apja szobából ki, kézfog, hello, irány az emelet, Reniszoba. Vacsi, rizses édessavanyús hús, finom volt.
Na ennyire nem részletezek azért mindent, csak így az elejét címszavakban, hogy mégiscsak meglegyen.
No hát összesítek. Nagyon jól éreztem magam, voltunk kinn a
recski tónál, Reni ismerőseivel, egy kis horgászattal egybekötve. Nagyon
hangulatos volt a tóparton :) És mindez délután/este volt, kb 7ig voltunk kinn,
néztünk naplementét, nagyon szép volt :)
Reniék új kutyája, Süti nagyon aranyos volt, szépen
körberágta, karmolta Reni karját, köszönjük, de tényleg. Én némileg vigyáztam,
úgyhogy megúsztam a sérüléseket :P
Na és most térjünk ki a húsvéti ebédre. Na az durva volt. De
kegyetlenül. Túlzok: egy hatszáz fogásos ebéd, levessel, töltött káposztával,
még külön húsokkal, egy kis édességgel és még utána tortával, merthogy Reni
nővérének akkor ünnepeltük a szülinapját én meg megteltem mint állat. Ja amúgy
az is „vicces” volt, hogy minden reggel úgy ébredtünk Renivel, hogy fájlaltuk a
hasunkat, hát ezt most nem akarom az ottani kajára fogni, de akár attól is
lehetett. Én mondjuk már szombat napközben is hasfájós voltam. Mindegy. Jó
volt, hogy minden reggel Reni ébresztett :) És igazából még
tarthatott volna jó sokáig, tök jó volt ez a pár nap.
Ja meg hallgattunk bombagyár rádiót :D Hát csak
megemlítettem, ha már így volt.
Röviden ennyi. Jó volt látni Reni „eredeti” környezetét, ha
lehet így mondani. J Jól esett a kis nyugi.
No aztán kedden hazafele szintén 17.10es busszal jöttünk,
jól lefárasztott, hát ugye megint 2,5 órás út, de jó volt megint az erdőt
nézni, van róla egy elmosódott képem, csak kb a hangulatot adja át vagy nem
tudom :D talán azt se, de itt van:
Érdekes, egy órát biztos aludtam a buszon, de mégis amikor
megérkeztünk agyilag úgy le voltam fáradva, hogy használhatatlan voltam. Még
felmentem Renihez akoliba, rendeltünk sushit, finom volt. Kísérleteztem a
wasabival :D Mindig egyre többet tettem, aztán sikerült eljutni addig a
szintig, amikor már orrig csípett :D na mondom „EEEZT már érzem”:D
Viszont meg kell, hogy mondjam a sok ember nem hiányzott így
visszaérve, metron, villamoson…mindegy.
![[fegyencedzés] 5. edzésnap](https://m.blog.hu/rsc/mobile/apple-touch-icon.png){kind=icon}
